Sziasztok!
Összejött minden..Nem sikerült az elmúlt félévem..De nem adom fel.
Nyáron megvoltak a gyakorlatok. Háziorvosi 1 hét, semmi extra, délelőtt vagy délután kellett üldögélni a rendelőben 2-3 órát a doktor mellett...
Ápolástan...sebészeten voltam Pesten egy leendő szuperkórházban- nem magánkórház, persze-, de mivel ez a mostani munkahelyem, így nem említem meg név szerint. Nos..a sebészetben az a jó, hogy kipróbálhatja magát az ember hogyan tud kommunikálni a betegekkel, pl a betegfelvétel kapcsán, mert ugye ide az emberek általában tervezetten érkeznek. Azonban ebben a kórházban a vérnyomásmérésen, pelenkázáson, hőmérőzésen kívül nem igen bíznak ránk mást ezen az osztályon. Tehát se szúrni, sem egy EKG-t nem fog a leendő orvoska csinálni. Ami még pozitív, a hangulat kellemes, műtétre gyakorlatilag simán be lehet jutni. Nekünk is volt szerencsénk többször is. Nővérekkel meg kell találni a közös hangot, és akkor nem lesz baj. Itt hamar megtapasztaltuk a paraszolvenciát is, bizonyos betegek akaratlanul is jobban kötődnek az emberhez, észre sem vesszük, de többször megyünk be hozzájuk 1-1 nap alatt mint másokhoz..ami viszont még érdekesebb, ezt ők is megérzik, és azt hiszik ezt CSAK a pénzért csináljuk. Pedig Isten ments. Minket (MÉG) a jó szándék, a kedvesség vezérel.Ápolástanról ennyit dióhéjban.

Ahogy említettem csúsztam, elég sok vizsgám nem lett meg, részben azért sem, mert sokra el se mentem...NAGY HIBA!! S.O.S. ILYET NEM LEHET CSINÁLNI! Lényegtelen, ez van.

Éppen a kórház intenzív osztályán dolgozom segédápolóként. Kegyetlen első 1-2-3 hét volt, aztán egyre könnyebb. Utálnak a nővérek mert egy intenzíven betegközpontú az ellátás, nem pedig feladatcentrikus, ebből kifolyólag csak lábatlankodom ott egész nap-sokszor ezt érzem legalábbis. Utálnak azért, mert egyszer majd én fogom megmondani NEKIK hány bólust kell beadni ebből és ebből. Utálnak, mert tényleg nem értek semmihez. 
Segítek egy picit belelátni miért olyan marha nehéz...
Ez nem egy sebészet...Általában a betegek élet-halál között vannak, de mindenesetre eszméletlenül érkeznek az osztályra, vagy altatásban. Így a betegfelvétel mint olyan..kommunikáció szintjén teljesen eltűnik. Minden beteg gépen van, nincs vérnyomásmérés. Egyedül pelenkázni sem lehet egy lélegeztetettet. Nincsenek olyan alapvető feladatok, amit egy 0 kilométeres 1-2 nap után elvégezhetne. Tehát őrület. 
A nővérek utálatukat sokszor éreztetik velem és a hozzám hasonlókkal-ja, mert vannak ilyenek is itt-ott a kórházban. Utolsók vagyunk.
DE!
Vannak olyan nővérek, akik hajlandóak tanítani, segíteni. Így voltak olyan napjaim, mikor segítséggel ugyan, de vittem beteget-betegeket. Idetartozik az óránkénti észlelés a gépről a lázlapra, astrup-vétel háromszor, vagy ha kell többször, táplálás szondán-vagy szájon át, a beteg állapotától függően, váladék leszívása, illetve a gyógyszerelés-amiben a legtöbb segítséget igényeltem. Illetve, ha vmi kisebb beavatkozást végeznek az orvosok a beteggel, ahhoz kell asszisztálni, gondolok például centrál véna szúrásra, trachestomiára stb-igen, ilyen beavatkozásokhoz is volt már szerencsém asszisztálni. Ezek nem nagy dolgok, de hihetetlenül jó érzés, amikor hagynak érvényesülni, és engednek valamit, és ha még szerencsém is van, akkor olyan orvost fogok ki, aki magyaráz is! Van 1-2, de inkább azt mondom folyamatosan egyre több ilyen napom is. 
Természetesen nem ezzel kezdődik..infúziópakolással, kötözős kocsik töltésével, ágyazással, ágyfelszereléssel, etetéssel..ezek az alap dolgok, amikre az első napokban megtanítanak, és utána elvárják.
Minden nap műszakvezető-és az ő kedvétől függő összességében ezt mondhatom. 
A légkör jó, egyre jobb, egyre kevesebb nővértől tartok. A cél, hogy egyedül vihessek beteget minél hamarabb. 
Már egy hónap szinte el is telt itt, így már csak hármat kell túlélni, mert a januárt szeretném maximálisan tanulással tölteni, februárba pedig visszatérni az egyetemre. 
Még a beosztásról nem beszéltem és a fizuról. 12 órázom, havonta 15 napot- ez a teljes állás. Általában két napot megyek, kettőt nem, előfordul néha, hogy változik. Fizetésem Br 126E +Br 30E pótlék, de van még ilyen, hogy ruhapénz, és a bérletek bizonyos %-át is fizetik. Hogy mennyit is kapok készhez pontosan, arról következő bejegyzésemben tudok nyilatkozni. 
Tehát tanuljatok! Egyetemen lenni még mindig jobb, mint SEGÉDÁPOLÓKÉNT dolgozni. Így telik a passzív félévem.