Több olyan kritikát kaptam, hogy nem tértem ki eléggé a segédápolói munka "megszerzésére". Első körben ezt szeretném pótolni.
Végtelenül egyszerűen cselekedtem. Ápolástan gyakorlaton tudtam, hogy nem fogok augusztusban vizsgázni, tudtam, hogy passzívom lesz. Már akkor azon az osztályon puhatolóztam mi a szokás, a főnővérnél próbáltam helyezkedni. Azonnal elutasításba ütköztem, ami mélyen letaglózott, "ide csak szakképzett ápolót veszünk fel".
Nem adtam fel...
Mikor aláírták az ápolástan papírjaimat az ápolási igazgatóságon, és vissza kellett adni a mágneskártyát, egész egyszerűen megkérdeztem, hogy van-e erre lehetőség. Elmondták a formalitásokat, először is egy önéletrajz kellett-, amit másnap már be is vittem.
(Ha valaki nem ilyen helyzetben van, tehát nem gyakorlatról kilépésről, hanem csak random beesik az utcáról, annak a következők a tanácsaim. Felkeresi a kórház ápolási igazgatóságát, és megkérdezi mik a lehetőségek.)
Nos....hetekig vártam, hogy visszahívjanak, aztán megegyeztünk augusztus 15.utáni napokban tájékoztatnak..nem hívtak, nem hívtak..már minden nap telefonálgattam, aztán egy pénteki napon jött egy telefon, hogy az intenzíven keresnek segédápolókat. Megkaptam az ottani főnővér telefonszámát, aki mindenről tájékoztatott a belépéssel és a kezdéssel kapcsolatban. Hosszas alkalmassági vizsgálatokon kellett átesni, erkölcsi biz. igénylés...stb.
Aztán megszületett a munkaviszony...
A folytatást pedig ismeritek.
Most pedig a passzív utáni aktívról szólnék 1-2 szót.
Pozitív: ergó megválaszthatom a gyakvezeket, és a csoportokat. Teljesen én alakítom ki az órarendem. Felfoghatom úgy is, hogy nincs pénteken órám a jövőben. Vagy esetleg +1 hétköznapon..de ez elég nagy luxus.
Hátrány: bármelyik csoportból kivághatnak csak úgy, ha a Neptunban az eredetileg odatartozó hallgatónál hamarabb vettem fel a kurzust, ez által kitúrtam. Ilyen nincs, a TO-n engem fognak kitúrni. Többféle csoportba kell megpróbálni beilleszkedni, nehéz. Vannak jobb, és nem jobb csoportok nyilván. De ha elég nyitott az ember, akkor nem olyan lehetetlen.
Mindent tárgykurzusban ismétlek, személyes véleményem szerint ennek így van értelme. Annak nem láttam semmi értelmét, ha vizsgakurzusban játszadozom, és hitegetem magam az otthoni önálló tanulással.
Egyébként pedig nem olyan rossz dolog, pl anaton még egyszer végignézni a tetemet, régiókat részletesen, vagy laborokon megcsinálni újra a gyakorlatokat. Könnyebb visszaemlékezni.
Ami nem változott: TANULNI KELL!
Elég sokat tanulok, de még így is le vagyok maradva. Nem olyan csodás érzés. Viszont! Most látom a fényt, az út egészét, másképp állok az egészhez.
A jövőben minden kérdésre szívesen válaszolok emailben, valamint a kritikákat is ide várom:
pteorvosleszek@gmail.com